Mi a PLA?

A PLA-ról röviden

A komposztálódó műanyag termékek a ma emberének olyan alternatív megoldást jelentenek, melyek segítségével nem szükséges nagy erőfeszítések árán, görcsösen odafigyelve mindennapi szokásainkon változtatni. Mégis törődhetünk környezetünkkel.

A PLA vagy politejsav biológiai alapú anyagokból kivont dextrózból (cukorból) készül. A biológiai úton lebomló, hőre lágyuló műanyagot (de szerencsésebb a polimer megnevezés) elsősorban magas keményítőtartalmú gabonafélékből (kukorica, rizs, búza) lehet előállítani, tejsavas erjesztéssel és polikondenzációval vagy pedig a dilaktid polimerizációjával (gyűrűfelnyitással). Ezekről az eljárásokról Bodnár Ildikó 2002-ben részletesen ír doktori disszertációjában. A tudományos munka elérhető itt.


A PLA szerkezeti képlete
(C3H4O2)n

A PLA leginkább az A- PET műanyagra (amikor a PET amorf állapotban kerül ömlesztésre, akkor beszélünk A-PET-ről) hasonlít, és feldolgozása is történhet ugyanazon a gépsoron (fúvás, fröccsöntéses nyújtó fúvás és hőformázás).

A PLA bizonyos körülmények között képes a biológiai lebomlásra. Erről bővebben itt írtunk.

A PLA termékek ipari létesítményekben komposztálhatók, ahol a hőmérséklet (60°C, vagy a felett) és a nedvesség (min 70% relatív páratartalom) kontrollálható. Az anyag nedvszívó tulajdonságú, ezért feldolgozás előtt a legtöbb esetben előszárítást igényel. Minden típushoz kapható EN12342 biológiai komposztálhatósági tanúsítvány.

A standard PLA típusok átlátszóak és fényesek.

PLA (politejsav) szokásos alkalmazási területei:

  • Szálhúzás: teazsákok, ruházat.
  • Fröccsöntés: ékszerdobozok.
  • Keverékek: fával, polimetil metakriláttal (PMMA).
  • Hőformázás: nyíló dobozok, süteménytálcák, csészék, kávétartók.
  • Fúvás: vizesüvegek (nem szénsavas), üvegek friss gyümölcslevekhez és kozmetikumokhoz.

Nem megjelölt forrás: resinex.hu


A PLA-ról bővebben….



A környezetvédők évek, ha nem évtizedek óta kongatják a vészharangot. A tengerparti naplemente utolsó sugarai ma már nem a vízen, hanem egy elhagyatottan úszó PET palackon csillannak meg. Soha nem volt annyira aktuális Rittenbacher Ödön sötét és lényeglátó mondata, mint napjainkban: ” Amit a Természet évmilliárdok alatt létrehozott, azt az Ember rövid idő alatt, szép egyenletesen elteríti a Földön.” – az Élet körforgás, ideje hát bekapcsolódnunk nekünk is. A PLA tulajdonságainak köszönhetően méltó ellenfele lehet a műanyagoknak. De mi is a PLA?

A PLA egy mozaikszó, ami a polylactic acid, vagyis politejsav elnevezést takarja. Ez önmagában nem hordoz többségünk számára többlet információt. De ha hozzátesszük, hogy a PLA egy olyan hőre lágyuló műanyag, amit növényekből állítanak elő, így már tisztul a kép. És mindjárt az elején lelőjük a másik poént is, komposztálódik. Nem elbomlik, vagyis alkotóelemeire esik szét, nem részben, hanem biológiai úton 100%-ban lebomlik.

Lebomló műanyagok- hangzatos, de üres frázis

Évekkel ezelőtt boldogan tettük a tejet, felvágottat és minden egyebet a lebomlóként hirdetett műanyag tasakokba.

tudatos vásárlás

És mekkora volt az öröm, mikor otthon valóban 1-2 hónap alatt azt vettük észre, hogy a szatyrunk darabokra esik szét. Elnézve a foszladozó műanyag táskát, könnyű volt elhinni, 1-0 Földünk javára, megtalálták a műanyagok környezetbarát utódját. Az évek teltek, a hírek pedig egyre aggasztóbb képet festettek a mindenhol eluralkodó műanyagszemétről.


Egy 2018-as német-chilei kutatásban a Húsvét-sziget körüli vizeket és a benne élő állatokat vizsgálták. 97 különböző fajt- madarat, halat, tengeri-teknőst és emlőst- találtak, amelyek vagy beleakadtak a szemétbe, vagy a táplálékkal vették fel a műanyagot. A szigettől 2000 km-re is különösen magas mikroműanyag jelenlétet tapasztaltak. Az eredményeket a Frontiers in Marine Science tudományos lapban tették közzé a tudósok.


A szemnek láthatatlan, fémekkel nehezített mikroműanyag könnyedén bekerül a földbe, vízbe, levegőbe


Mi valójában a mikroműanyag? És itt kanyarodnék vissza történetünk elejére. A lebomlóként hirdetett zacskók ugyanis valójában nem lebomlottak, csak elbomlottak, vagyis alkotóelemeikre estek szét. Ez pedig 3 további szempontból károsabb a nem elbomló műanyagoknál:

  • Először is nem lehet újrahasznosítani
  • Másrészt pedig a gyártásnál további adalékokkal (pl. fémekkel) vegyítik a műanyagot, hogy az idővel szétessen.
  • Az előállításnál tovább pazaroljuk az amúgy is szűkösre szabott kőolaj-készleteket.

A szemnek tehát láthatatlan, de sokkal károsabb, fémekkel nehezített mikroműanyag ezután könnyedén bekerül a földbe, vízbe, levegőbe. Pedig milyen jól hangzott, hogy “lebomló műanyag” igaz? Itt is bejött sajnos, hogy ami túl szép, ott kezdjünk el gyanakodni, mert nem biztos, hogy igaz is, abban a formában, ahogy érteni szerettük volna.


Biológiailag lebomló műanyag

De nézzük, mi a helyzet a biológiailag lebomló műanyagokkal. Mostanában egyre többször találkozni ezzel a szófordulattal.

PLa lebomlási folyamat

A PLA megfelelő körülmények közötti biológiai bomlási folyamata

A biológiai bomlás egy 100%-ban természetes folyamat. Nincsenek káros adalékok. Vannak viszont mikroorganizmusok, baktériumok és gombák, amik elvégzik a nekik rendelt feladataikat. Biológiai bomlásról beszélünk, ha a kert végében felépített komposztba dobjuk a zöld- és minden egyéb, ugyancsak lebomló háztartási hulladékot. Tehát a baktériumok és más organizmusok az anyagot levegő jelenlétében széndioxiddá, vízzé és ásványi sókká, levegő nélkül pedig metángázzá, vagy szénhidrogénekké alakítják. Ez történik a PLA-val is, holott teljesen úgy néz ki, mint egy műanyag pohár. Érdemes a jelzést figyelni a pohár alján, mert már Magyarországon is egyre több helyen adnak PLA-ból készült, egyszer használatos valóban műanyagnak kinéző poharat, ételes dobozokat, evőeszközöket. Sokan ezt is a szelektív műanyag gyűjtőkbe dobják. Rosszul teszik. Újrahasznosítani a műanyaggal ugyanis nem lehet. Cserébe azonban, biológiai úton, 100%-ig természetesen bomlik le, megfelelő körülmények között. Hiszen mit is írtunk az elején, mi a PLA? Egy olyan hőre lágyuló műanyag, amit növényekből állítanak elő, káros adalékok hozzáadása nélkül.


Aggályok a PLA-val kapcsolatban

A hazai közönség még vagy nem ismeri a PLA-t, vagy aki ismeri, egyébként is valószínűleg tudatosan él, fenntartással kezeli. Nézzük meg mindkét esetet külön.

Maga a termék még nem lett eléggé bevezetve Magyarországon. Ezért sokan nem hallottak róla, nem ismerik. Tavaly augusztusban magánszemély posztolt a facebook-on egy kukoricakeményítőből készült PLA szatyrot a következő kép aláírással: “Kőolaj származéktól mentes, kukoricakeményítő alapú “zacsi”, ami nedves földben 8-hét alatt bomlik le. “ A 8 hetes lebomlási időnek és annak, hogy be kell ásni a földbe, persze semmilyen tudományos megalapozottsága nem volt. VISZONT csak az eredeti bejegyzést 25 ezren (!) osztották meg. Ez mutatja azt is, hogy a PLA és a biológiailag lebomló tasakok az újdonság erejével hatnak az emberekre. Ha ismert lenne, a kutya sem foglalkozott volna vele, illetve meg sem osztja, tudva a képaláírás valótlanságát.

Minden elismerés pedig a Qbuit csapatának, akik vették a fáradságot és a témát megfelelő humorral kezelve nagyon szellemes és kreatív módon mentek utána az urbán legendaként terjedő hírnek. Erről bővebben ittolvashattok.


A PLA innentől kezdve felkapott és megosztó lett az interneten. A tudatos életmódban gyakorlott- és zöld bloggerek némelyike haragosan ugrott neki a témának és bizonygatta a PLA lét-jogosulatlanságát. Nézzük az ellenérveiket:

  • nem bomlik le, csak megfelelő, ipari körülmények között
  • A PLA ipari komposztálása nem elég kiterjedt és ismert (?) jelenleg
  • Nem komposztálható háztartási körülmények között.
  • A legjobb megoldás, ha sem műanyag, sem PLA terméket nem használunk, hanem saját kulacsot, evőeszközt, kosarat, textil táskát hordunk magunkkal

Cáfoljuk meg gyorsan a fenti pontokat, mielőtt belénk égnének a “miért ne?” érvek.

Az első három pontot összevonnám. Hivatalosan valóban ipari körülmények között komposztálódik a PLA. Az ipari komposztálás körülményei ebben az esetben bizonyos páratartalmat és minimum 60 celsius fok hőt jelentenek. Van a kertünk végében egy háztartási komposzt, amire nyáron (is) tűz a nap delelő sugara, ott simán megvan a szükséges pára és a 60 fok a láda belsejében. Tehát nem e világtól elrugaszkodott tett kidobni saját komposztálómba a PLA zacskót, szatyrot. 8 hét alatt persze nem bomlik le, de úgy hiszem, a tojáshéj sem.

A legfontosabb inkább az lenne, hogy tudjanak az emberek arról, hogy van PLA és van műanyag. Ez azért is fontos, mert Magyarországon egyre több helyen, kávézókban, fesztiválokon, gyors éttermekben PLA-ból készült termékekbe csomagolnak. Ez, ha kiemelt figyelmet nem fordít rá a cég, hogy reklámozza, nincs feltűnő helyen rányomva mondjuk a pohárra. A termék alján a gyártó azonban, mint ahogy mi is, feltűnteti. Mit is keressünk? A jól ismert három nyilat, mely önmagába fordul vissza, közepén a 7-es számmal, alatta a PLA felirat. A 7 az egyéb újrahasznosítható műanyagok kategóriáját jelöli. Ha PLA, semmiképpen ne dobjuk a műanyag közé.



Szükség van arra, hogy az emberek egyre inkább tudatosan éljenek, de amíg ez nem történik meg, a PLA egy környezetbarát és hasznos, hasznosítható alternatíva.

Szép dolog és valóban nagy fokú tudatosságra vall, ha odafigyelünk, hogy mindig legyen nálunk egy saját textil zacskó és szatyor, amibe pakoljuk a pékárut, zöldséget, gyümölcsöt. Azt mondják, és én is egyetértek az ezt hangoztatókkal, hogy nem kerül semmibe mindig magunknál hordani egy vásárlásra szakosított ilyen kis szütyőt. És mégis, az élet azt igazolja, hogy nem tesszük be, nincs nálunk éppen, mikor kellene. Akkor pedig jön a “muszály zacskót vennem, szatyrot kérni, majd holnap berakom a táskámba stb”. Nekem sajnos ismerős a szitu. Nem figyelek még eléggé. Az ember próbálkozik, de ha nem kellően szigorú és következetes önmagával, akkor ez is háttérbe szorul. Márpedig a környezetet elnézve, még mindig nagyobb arányban vannak azok, akiknek még csak eszükbe sem jut egy környezetkímélő megoldást választani, mint akik próbálnak odafigyelni, és még kevesebb azok száma, akiknek már életmódjukká vált a környezettudatosság, akik nem pazarolnak, nem vásárolnak feleslegesen, nem használnak pálmaolajat tartalmazó termékeket és a sort a végtelenségig lehetne vinni.

Félreértés ne essék, itt nem a textil táska, saját kulacs vs. PLA termékek harcáról van szó. Szükség van arra, hogy az emberek gondolkodása átkattanjon egy tudatos életvezetésre, de amíg ez nem történik meg, a PLA egy környezetbarát és hasznos, hasznosítható alternatíva. Hozzáteszem, az előállítással járó energiafelhasználás is nagymértékben kevesebb, mint a műanyagok esetében. Nem kell dönteni egyik vagy másik mellett. De nem jobb lenne tudatosan élni, és ha bármikor is úgy alakul, hogy nem jött össze, ne kőolaj származékot, hanem növényi eredetű biológiailag lebomló terméket levenni a polcról, kérni benne a sört, vagy inni ilyen szívószállal a bambit?

tudatos életmód
Kérdés. Képesek vagyunk megváltozni?

Jelenleg a bioplasztika az évente előállított mintegy 300 millió tonna műanyag körülbelül egy százalékát képviseli. Mivel azonban a kereslet növekszik, és kifinomultabb anyagok, alkalmazások és termékek keletkeznek, a piac évente mintegy 20-100 százalékkal nő. Az európai bioplasztika által összeállított legfrissebb piaci adatok szerint a bioplasztika globális termelési kapacitása középtávon várhatóan megnégyszereződik, a
2014-es 1,7 millió tonnáról a 2019-es adatok már 7,8 millió tonnát becsülnek.



Leave a Comment